Aktok a Kölcsey-gimnázium galériájában
Tóth Norbert képzőművész volt a vendége a gimnázium rendkívüli rajzóra-sorozatának, melyet az iskola rajztanára, Monok Balázs indított útnak még tavaly ősszel. A cél változatlan: (szó szerint) képet adjanak a diákoknak a kortárs művészet irányzatairól, a zalai alkotók munkáin keresztül.
A galériába ezúttal meztelen női képek kerültek, amolyan vázlatok, pár perces gyors rajzok. Torzók ezek; ám a lényeg rajtuk van! A fej, mintha itt nem lenne fontos.
„Tényleg, nem a befejezettség a lényeg” – mondja az alkotó, „hanem sokkal inkább maga az alak, a mozdulat és az elhelyzés. Hogy végtagok és fejek nincsenek, most nem számít. Amúgy egy torzónak is lehet szexuális kisugárzása”.
Tóth Norbert rajzaiban pont az az érdekes, hogy nem úgy helyezi el az alakokat a térben, ahogy azt tanítják. Egyik lecsúszik, a másik feljebb van, a harmadik pedig éppen „kifut” a képből. Márpedig ezt legkevésbé sem szabadna neki. Mindez kezdetben nem volt tudatos, ám az „elrajzolásokból” is kerekedhetnek jó dolgok, pláne, ha a művész rá is játszik erre. Ráadásul a képek is szabálytalanul vannak elhelyezve a galériában, mintha a falfelületek nem, vagy rosszul lennének kihasználva.
„Ha ezeket az aktokat egy hagyományosan szerkesztett térbe tennénk, elrontott tanulmányrajzoknak is tűnhetnének” – kritizálja látszólag munkáit a művész. „Ha, bennük lenne az akarat, hogy szabályosan kellett volna megrajzolni őket”. Ezek viszont ösztönös munkák, nem akarnak mindenáron precízek, szabályosak lenni. Az a jó, ha a modellt nézve csak úgy halad a ceruza.
Igen modellek, vagyis hús-vér emberek kerültek a képekre, hiszen a tanulmányrajzokat nem emlékezetből vetette papírra az alkotó. S mivel meztelen alakokról van szó, természetesen a modellek is ledobták ruhájukat, míg rajzolták őket. „Sokan választják a fizetéskiegészítésnek ezen formáját. Itt Zalaegerszegen is rendszeresen dolgozunk három-négy állandó aktmodellel. Van köztük kozmetikus, kereskedelmi dolgozó és cégalkalmazott.
Közben a rajzóra is elkezdődött, a diákok először hitetlenkedtek, hogy néhány perc alatt el lehet készíteni egy-egy ilyen rajzot. „Ez egy gyors játszma modell és alkotó között” – érkezik a tanári válasz. Minél előbb fel kell ismerni egy-egy ember jellegzetes karakterjegyeit. A következő órákon majd a diákoknak is lesz alkalmuk kipróbálni azt, hogy egy-egy alak (no, nem meztelen) vonásait megfigyelve, csukott szemmel vázlatot készítsenek róla.
Ez a „gyors rajzos” technika amúgy ma már önálló műfajjá nőtte ki magát a képzőművészeten belül. Sokakat érdekelnek a vázlatok, „skiccek”. Tóth Norbert munkái leginkább a bécsi iskola expresszív hatású akttanulmányaira emlékeztetnek. A művész a jövőben szeretné kipróbálni azt is, hogy hatalmas papírfelületeken hogyan mutatnak ezek a csupasz, töredezett női alakok. (Ha lehetősége lesz rá, lehet, hogy kimegy Bécsbe, és keres hozzá néhány modellt...)
